Kempten, megyek!

Megjártuk a hegyeket délután a lányokkal (Cili from Hungary, Clementine from France és Anja from Russia). Jó kis túra volt. Viszonylag későn, 1 körül indultunk, viszont kocsival mentünk. Kinéztük magunknak Immenstadtot célpontnak. Meg is találtuk, és gondoltuk, megnézzük a tavat. Majd némi útbaigazítás után találtunk egy táblát, hogy jobbra a Kleiner Alpsee, balra pedig a Grosser Alpsee (kis, és nagy tó), úgyhogy gondoltuk, először megnézzük a kicsit, majd a nagyot. El is mentünk arra, amerre a tábla mutatta, meg is találtuk a tavat, de úgy tűnik, hogy az egész le van zárva, és strandként üzemel nyáron, úgyhogy nem lehet bemenni... Ezután kicsit csalódva elindultunk a nagy felé, ám nagyon úgy tűnt, hogy újfent a kicsihez jutottunk, csak a patakocska másik oldaláról, így továbbindultunk. Igaz, közben azért rájöttünk, hogy tényleg van ott egy tó, amire illik is a nagy megnevezés, csak nem vettük észre, ugyanis be van fagyva, és hó van rajta, tehát eléggé beleolvad a környezetébe... Mondjuk, logikusnak tűnik, hogy télen egy tó be van fagyva, legalábbis errefelé ez megesik néha. Aztán továbbmentünk egy másik városkába, ami viszont igazi tündéri alpesi kisváros, sétálóutcával, (valószínűleg méregdrága) hotelekkel, éttermekkel, és sífelszereléses boltokkal. Nagyon szép kis városka. Ott sétáltunk egy kicsit, majd elindultunk a táblán Berg címszóval jelzett irányba. 40 percet írt a tábla, hogy annyi az út, ám néha kicsit következetlen volt, ugyanis 2 egymást követő tábla is 1/2 órát írt, majd a következő 1/4 óra, a következő pedig 20 perc... De sikeresen elértük a "Berget". Majd ott megláttunk egy aranyos kis panziót/vendéglőt, úgyhogy beültünk egy sütire, kávéra. Mi Cilivel almásrétest ettünk vaniliaszósszal, Clem és Anja pedig Käsekuchent (vagy valami ilyesmi), ami nagyjából az általam ismert túrótortára hasonlított. Majd ücsörögtünk még egy kicsit, megbeszéltük, hogy nagyjából 50 évvel fiatalabbak vagyunk az jelenlévő vendégek átlagéletkoránál, majd visszaindultunk. Reggel még egész szép napsütés volt, és ugyan voltak felhők, de azért sütögetett a nap is. Amikor elindultunk, még mindig egész jó idő volt, bár a nap már nem annyira sütött, és mire visszaindultunk, már esegetett is valami (eső és hó között úgy félúton), és ronda szürke felhők voltak... Szóval, nem volt túl szép időnk. Jó, nem volt olyan rossz, de sokkal jobb lett volna ragyogó napsütésben sétálgatni. 6 körül értünk haza. Azóta ettem egy zacskóslevest (amióta itt vagyok, valahogy elég sűrűn eszem zacskóslevest... elkezdődhetne már a suli, hogy legyen menza...). Ezenkívül írtam Matthiasnak, hogy lehet, hogy jövő szombaton páran elmennénk Münchenbe, és ha van kedve, "idegenvezethetne" minket, valamint elolvastam Cili blogját. Merthogy ő is ír: http://cili1987.freeblog.hu/

És akkor nagyjából témánál is vagyunk, mert igazából, azért kezdtem el most írni, mert elolvastam az ő blogját, és erről egy csomó minden eszembejutott (és most kezdek rájönni, hogy ebből a csomó mindenből mostanra egy-kettőt már el is felejtettem...). Szóval, például még egy sort se írtam a városról (asszem, ha mégis, bocsi...). Aki most ezt olvassa, az valószínűleg azzal tisztában van, hogy Kemptenben, Németországban (Bajorland) vagyok. Nagyon tetszik a város! Tekintve, hogy az eddigi 22 évemet (mindössze néhány hetes megszakításokkal) Budapesten töltöttem, nagyon furcsa, hogy amióta itt vagyok, már bejártam nagyjából az egész várost, de se buszra nem szálltam, se autóban nem ültem (jó, ma ültem autóban, de nem a városban voltunk...). Furcsa, hogy eddig az egyetlen közlekedési ezköz a gyalog volt. Majd, ha már nem lesz hó, meg tél, akkor szerintem nagyjából áttérünk biciklire, de egyelőre marad a séta. Tök jó, hogy fél óra alatt bőven átérek a város túlsó végére is... És igazából, a lehetőségek közül szerintem az én koleszom van a legjobb helyen, mert kb 10 percre van a sulitól, és szintén úgy 10 percre a belvárostól (és 3 percre a Forumtól, ami A pláza). Szóval, tetszik a kolesz. A Zugspitz strasse (ahol Cili lakik) ugyan közelebb van a sulihoz, és állítólag ott szoktak lenni a bulik, viszont, a belvárostól már messzebb van, a Reichlin strasse meg a belvárosban van, de onnan már vagy 20 perc a suli, meg a Zugspitz is... Szóval, ez a legjobb hely, szerintem... És nyugis is. Általában. Bár, tegnap este amikor megjöttünk, lent a Gemeinschaftsraumban épp partiztott néhány nagyonnémet kissrác/kiscsaj, akik nem nagyon néztek ki többnek, mint 15... Úgyhallom, Poncho meg Rodrigo hazaértek. Legalábbis, valaki beszélget a folyosón. Amúgy, a város engem leginkább Esztergomra emlékeztet. Nagyjából hasonló méretű lehet, és ugyanolyan kis dimbes-dombos, és még bazilika is van. Persze, az Esztergomi Bazilikának a közelébe sem ér!!! Szóval, jól érzem magam itt. Ami azt illeti, egyre jobban, ahogy kezdem megismerni a többieket, meg a várost. Mielőtt eljöttem, nagyon féltem, hogy milyen lesz hirtelen belecsöppenni a kolis életben, és egyedül maradni, de ehhez képest semmi gond nem volt. Bár, első nap kicsit magányos voltam este, amikor még nem működött a netem, de szerencsére a többiek már itt voltak, úgyhogy a magányosan itthon ücsörgés helyett egész délután együtt voltunk Cilivel, és később Gáborék is csatlakoztak hozzánk, és végigjártuk a várost, majd felmentünk Gáborhoz elfogyasztani egy üveg bort. És kaptam tőle kölcsön pár filmet is (Ne szórakozz Zohannal, és Bolt), amik nagyjából életmentőnek bizonyultak, a magányos, netnélküli este, és délelőtt folyamán. Tudom, netfüggő vagyok, de igazából itt tényleg nem tudnék net nélkül élni, mert neten kommunikálok szinte mindenkivel, az otthoniakkal ugyanúgy, mint az itteniekkel is. És most is például itt ülök Németország egyik csücskében tökegyedül egy koliszobában, de mégsem vagyok egyedül, mert itt az internet, és nagyjából bárkit el tudok érni msnen, vagy emailben, akit csak szeretnék (jó, nem mindenkit, pl Brad Pittet nem biztos, de ha nagyon akarnám, még talán az is sikerülne...). Szóval, összességében nagyon szeretem azt az embert, aki kitalálta az internetet. És azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül. Például szüleink sem bánják, mert így hallanak rólunk, és tudnak velünk beszélgetni, míg az internet nélkül lehet, hogy hetekig nem is hallanának rólunk, így pedig akár naponta is tudunk beszélni velük.

No, azt hiszem, mára elég volt a fecsegésből, úgyhogy most abbahagyom, és inkább filmetnézek, meg eszem valamit vacsi címén, meg írok a Hausmeister bácsinak, hogy kiégett az égő a lámpámban... Mert kiégett az égő az egyik lámpámban, úgyhogy a ma estét romantikus félhomályban töltöm, azt hiszem... (Egyedül.)

A tegnap estét a bagázs európai felével töltöttem, egy bárban, ott ahova a múltkor sikerült zárás előtt úgy negyed órával beülnünk, így végül nem is ittunk semmit. Szóval, az európai csapat áll egy francia lányból (Clementine), egy orosz lányból (Anja, aki Anyának írja a nevét:D), három török srácból (jó, tudom, ők már határeset, de azért még európaiak), és négy magyarból. Először csak 6an voltunk, a többiek később csatlakoztak, de végül mindenki odatalált. Jó volt. Fura dolog ez amúgy. Itt vagyunk huszonegykét évesen, mindenféle náció, és egy sör mellett a válságról, meg mindenféle gazdasági dologról, meg az euról beszélgetünk, ráadásul angolul. A vicces az, hogy én még magyarul se nagyon szoktam ilyesmikről beszélgetni. Egyébként, úgy tűnik, például Törökországban nagyjából ugyanazok a problémák vannak, mint Magyarországon... Na jó, nem, ők pl nem az euróért "küzdenek", hanem még csak az eu tagságért...

Amúgy, aki Zolinak érzi magát, és ma ünnepli a névnapját, és nem nyáron, annak boldog névnapot!

Ma meg, délután elmegyünk Immenstadtba egy kis hegyi levegőt szívni, Clemmel, Cilivel, és Anjával.

Poncho megtalált msnen. De gőzöm sincs, h honnan tudja a címemet... Ez aztán a technika, itt vagyunk egymástól úgy 5 méterre, mindössze egy fallal elválasztva, és interneten beszélgetünk... Tegnap este amúgy, kicsivel éjfél után amikor bekopogott, h megkaptam e a választ a smsre, kérdezte, h és, mi a tervünk az estére... Épp akkor értem haza a sörözésből, úgyhogy az én tervem már teljesítve volt az estére. Amúgy, lehet, lassan be kéne iktatni egy pihenőnapot, amikor tényleg nem megyek sehova este, hanem alszom, és nem netezek éjszaka, hanem alszom... Lehet, ezzel inkább várok augusztusig. Igazából, valahogy egyre rosszabbul esik felkelni reggel (délelőtt)... Az elején még szerintem az ágyat sem nagyon szoktam meg, úgyhogy 8 körül már felébredtem az első pár napban, de azóta azt valahgy egyre tovább alszom. Pedig, ez még csak az első hét volt, mi lesz később???

Igen, tudom, már volt nagyon hasonló a cím egyszer, de ez most egészen más... Akkor még nagyon örültem neki, mert akkor még tél volt, és az volt az első hó otthon. És igen, még mindig szeretem a havat, de: már március van!!! És márciusban már süthetne a nap, úgy mint szerda délelőtt, és lehetne meleg, ehelyett itt kb csütörtök reggel óta havazik. És eddig mondjuk nem is nagyon maradt meg, de most már igen. Már tegnap este is volt egy kevés, de mostanra van vagy 10 cenit a teraszomon. Tegnap este amúgy rendesen meglepett a hó. Nem nagyon számítottam rá, így a magassarkú csizmámat vettem fel este. Nos, nem egyszerű dolog csúszós hóban nemtúlstabilsarkú csizmában közlekedni, ja, és lefelé. Úgyhogy, ma asszem maradok a jólbevált túracipőnél, ami ugyan nem túl elegáns, viszont meleg, nem ázik be olyan egyszerűen, és nem csúszik... 

Tegnap este amúgy újfent itthonülést, filmnézést, és alvást terveztem. Nem egészen így sikerült. Már csütörtökön is úgy terveztük, h otthon leszünk, és kicsit alszunk, kipihenjük a bulit, és hasonlók, majd amikor jöttünk ki a suliból, az egyik mexikói lány kérdezte, h nem megyünk e vacsizni velük, úgyhogy alvás helyett elmentünk vacsizni velük a Mylordba, ami egy olasz étterem egy nagyon vicces pincérrel, és iszonyat finom spagetti carbonaraval. Ott még egész korán végeztünk (22.30 körül jöttünk el), úgyhogy végülis, utána tudtam aludni nagyjából eleget. Majd tegnap este miután hazaértem úgy 6 körül, lefürödtem, vacsiztam, kicsit neteztem, majd bevackoltam magam az ágyamba, és elkezdtem filmet nézni, és erősen koncentráltam, h ne aludjak el a filmen (a film jó volt, én voltam fáradt...). Majd olyan 9 körül valaki csöngetett. Poncho volt, a szomszédom (természetesen szintén mexikói), hogy mennek valami bárba, és menjek (menjünk) velük. Először kicsit hezitáltam, ám végül mégis elmentem velük. Bár, a másikba már nem mentem át, hanem inkább hazajöttem. Szóval, a korán lefekvésből megint nem lett semmi. Asszem, azt majd inkább otthon úgy augusztusban...

Ma meg hívtak, hogy menjek velük Münchenbe, de ezt most kihagytam, mert 8kor indult a vonat, és ahhoz fel kellett volna kelnem úgy 6kor... Úgyhogy majd legközelebb. Meg a többiek is el akarnak menni oda valamikor, csak nem akartak ma, mert itt a városban akarnak pár dolgot elintézni. Erről jut eszembe, hogy fel kéne hívnom Gyuriékat.

Na, de most asszem, megyek, elnyargalok a Nettoba, és veszek kenyeret, meg tejet, aztán meg ha még a könyves piacon vannak a többiek, csatlakozom hozzájuk. Vagyis, ha nem, akkor is, csak akkor már nem a könyves piacon.

A tegnapi nap Kempten nevezetességeinek felfedezéséről szólt. Délelőtt egy városnéző túra, este pedig egy buli keretein belül.

Egész délelőtt gyönyörű napsütés volt. Ideális idő egy városnéző túrához. Az erasmusos csapattal mentünk természetesen, Bernddel, és Ninával (Nina, és Lukas tutorok), és egy idegenvezetővel együtt. Körbejártuk a várost, és megnéztük a nevezetességeket. Nagyon tetszik a város. Helyes kicsi, és szép. És minden elérhető gyalog.

Délután nem volt semmi program. Kicsit vásárolgattunk. Találtunk egy boltot, ahol nagyon olcsón van mindenféle hasznos, és jópofa dolog. Úgyhogy lehet, hogy veszek majd nagyon aranyos és praktikus vízforralót 5 euróért, mert ugyan van merülőforralóm, de az sokkal aranyosabb, és az eddigi tapasztalataim alapján a vízforraló a legtöbbet használt konyhai eszközöm. Nagyon jó az a zöldségleves, amit vettem múltkor...

És eztuán pedig következett az este. Kemptenben nagyjából egy darab disco van, ez pedig a Parktheater. A mexikóiak már körülbelül hétfőn mondták, hogy szerdán mindenképpen oda kell mennünk, mert szerdán olcsóbb, mint máskor. Nekik már volt idejük kitapasztalni, mert ők már itt vannak egy ideje. Úgyhogy, már hétfőn tudtuk, hogy ha szerda, akkor Parktheater. Előtte átjött Cili, és kicsit neteztünk, keresgéltük az ittenieket facebookon, meg ilyesmik, majd megérkeztek Gáborék is a borral, úgyhogy szóltunk Clementine-nek is, és lementünk a Gemeinschaftsraumba elfogyasztani a borokat. Mondanom sem kell, meglehetősen vidáman érkeztünk már a buliba 11 körül. Persze, akkor még nem sokan voltak ott. Például a mexikóiak sem értek még oda, merthogy náluk a 11 még korán van. De aztán beindult a buli, és rendesen megtelt a tánctér. Jó volt! Csak lehet, nem kellett volna magassarkú csizmában mennem... Sőt, ami azt illeti, biztos, hogy nem abban kellett volna mennem... No mindegy, majd legközelebb...

Szóval, a tegnapi nap nagyjából ennyi volt. Ma pedig lesz egy Campus führung, utána megkapjuk a Campus Cardunkat, ami nagyjából a diákigazolvánnyal egyenértékű, utána pedig filmet nézünk a németórán. Most pedig azt hiszem, megyek, mert Cilihez kb fél óra múlvára ígértem magam...

Nagyjából túlvagyok a második teljes Kemptenben töltött napomon. Azért csak nagyjából, merthogy még nincs vége. Egyre jobban szeretek itt lenni. Meg egyre jobban tetszik a kolis élet. Főleg, hogy már tudom, ki a szomszédom, és már van egy lány, akivel egész jóban vagyunk az emeleten. Hopsz, most jut eszembe, h nem tudom, h mit beszéltünk meg vele, h mikor találkozunk reggel...

Tegnap este megvolt a welcome party. Egész jó volt. És ott volt Matthias is :). Kiderült, hogy Zsaninak is ő a tandempartnere. Igazából, nem volt semmi extra, söröztünk, és beszélgettünk. De jó volt.

Ma délelőtt nem volt semmi hivatalos program. Bementünk a városba 5en, a magyarok (Zsani, Cili, Gábor (Seri), és én), és Matthias. Vettem egy Tmobile-os kártyát, 10 euróért (amiből 10 euró lebeszélhető, jutányos ár...), és Seri ad majd kölcsön egy kártyafüggetlen telefont, úgyhogy holnap már lesz rendes német mobilom. Délután pedig német volt megint. Már jobb volt, mint a tegnapi, mert 2 részre osztódtunk, voltak a mexikóiak, meg voltunk mi, akik tudunk németül. 6an vagyunk ilyenek... A magyarok, egy török srác, és egy francia lány (aki itt lakik a koleszban). Mi kaptunk külön feladatot, és azt beszéltük meg egymással. Egész jó volt. Majd a német után Clementine-nel elmentünk a Nettoba vásárolni, és hazajöttünk, majd lementünk, én mosni, ő pedig kiszabadítani a ruháit a gépből, amik reggel túszul estek a gépben... Sikerült neki, és én is mostam egyet. Izgalmas volt 1 óra alatt kb 4szer feljönni az alagsorból a szobámba (ami a 3., azaz legfelső emeleten van...). Végülis, legalább a napi mozgás is megvan... Aztán, mit is csináltam még? Beszéltem mamáékkal, meg után Attiláékkal, aztán csináltam egy zacskós levest, amit ma vettem. Tök fincsi volt. Csak kicsit talán hagyni kellett volna kihűlni... Aztán kihasználtam a remek alkalmat, hogy üres volt a zuhanyzó, és azóta meg netezgetek, msnezek, meg blogolok, és "háttérzajként" Ház a tónál-t hallgatok. És filózom, hogy kéne még vmit enni, mielőtt lefekszem, mert nem vittem túlzásba ma az evést. Na jó, de ilyet inkább le sem írok, mert ha mama elolvassa, akkor állandóan azzal fog "nyaggatni", hogy ugye rendesen eszem? Nem is értem miért. Lehet, hogy ismer...

Na, azt hiszem, mára ennyi elég is lesz...

Megkaptam a kódomat a nethez, és működik:) Így már mindjárt más az élet!!! Tudom, netfüggő vagyok. Nem is tagadom. De mondjuk, ilyenkor azért nagyon jól tud jönni! Tegnap este hiányzott azért eléggé, úgyhogy örülök, hogy már van.

Amúgy tegnap megérkeztem Kemptenbe, úgyhogy a cím gyakorlatilag értelmét vesztette, merthogy már itt vagyok. Tegnap 11 körül értünk ide, majd elmentünk keresni valami helyet, ami nyitva van vasárnap is, és meg tudunk ebédelni mamáékkal, majd útközben teljesen véletlenül találkoztunk Cilivel. Aztán ettünk egy wurstot, majd mamáék elmentek :(, én meg itt maradtam, szerencsére nem tök egyedül, merthogy akkor már Cilivel mászkáltunk. Benéztünk a többiekhez (Seri, és Zsani), akik egy harmadik koleszban laknak, aztán eljöttünk megnézni az én szobámat, aztán elmentünk megnézni Cili szobáját, aztán a sulit, aztán már négyesben mászkáltunk a városban még néhány órát, majd be akartunk ülni valahova sörözni, de kb 15 perc múlva már zárt is a hely, úgyhogy nem maradtunk ott, hanem felmentünk Serihez, és boroztunk. Aztán kölcsönkértem tőle egy dvdt (Volt, és Ne szórakozz Zohannal), és Cilivel együtt eljöttünk. 8 után értem haza, aztán pakolásztam, Zohant néztem, meg vacsiztam kicsit. Kicsit lehangoló volt tökegyedül, net nélkül, de azért nem volt olyan vészes. Aztán ma meg délelőtt megnéztem a Voltot, miközben tettem-vettem, majd elmentem a Fórumba, és vettem pár dolgot, aztán hazajöttem, ettem egy kis pesztós tésztát (kicsit többet sikerült főznöm, mint kellett volna, úgyhogy alig bírtam megenni), majd elindultam Cilihez, de kicsit lassabban értem oda, mint terveztem, így már nem mentem fel netezni, hanem egyből mentünk a suliba, mert kezdődött a program. Volt némi bemutatkozás, és utána egy nagyonhosszú németóra, sok mexikóival, akik még életükben nem tanultak németül... Izgalmas volt... De van egy francia lány, aki viszont itt lakik a koleszomban, úgyhogy vele jöttem haza. Egyelőre nagyon szimpatikusnak tűnik. Most meg lassan megyünk vissza a Zugspitzstrasséba, mert welcome party lesz, és elvileg jön Matthias is, úgyhogy megismerem végre.

Szóval, az van, hogy itt vagyok. És mostmár itt is maradok egy darabig. A saját szobámban még nincs netem, mert még szereznem kell hozzá kódot, úgyhogy most épp Cilinél vagyok, szóval nem is írok sokat most. Egész délután mászkáltunk a városban, meg megnéztük a koleszokat.

Holnap kezdődnek a programok. Először valami bevezetés lesz, meg holnap este welcome parti. Délelőtt meg szerintem a városban fogunk megint mászkálni. Ma este meg szerintem pakolok a szobámban, hamár netem úgyse lesz...

Hát, ez a nap is eljött. Tegnap elhagytam Magyarországot egy időre... Reggel szakadó hóesésben indultunk, úgyhogy még egy kis hólapátolás is kijutott, indulás előtt. Aztán nagyjából egész úton esett a hó. Néha "csak" eső. Nagyon néha semmi. De leginkább hó esett szinte végig. Délután, 5, fél 6 körül értünk Kemptenbe, ahol a McDonald'snál találkoztunk Lukassal, a sráccal, akinél volt a kulcs, majd elmentünk a koleszba, és felvittem néhány dolgot a szobába. Később kiderült, hogy még egy csomó mindent ott is hagyhattam volna, csak elfelejtettem a "nagy izgalmak" közepette. Aztán eljöttünk, és most épp Svájcban vagyunk, a bátyáméknál, és egész héten síelni fogunk. Ma is síeltünk már. Amúgy a szoba egész jónak tűnik. Nem nagy, de azért kényelmesen el lehet benne férni. Fürdő sajna csak közös van, viszont, saját "konyhám" van, saját hűtővel, egy 2 lapos rezsóval, meg egy mosogatóval, meg némi szekrénnyel. Ezen kívül van még a szobában egy ágy, pontosabban egyelőre még csak egy matrac, meg az ágyrács, egy könyvespolc, egy éjjeli szekrény, 2 íróasztal, egy mosdó, és egy jó nagy szekrény. Ja, és még teraszom is van! Igaz, az a szomszéddal közös. És fent van a szoba a 3. emeleten (a legfelső), úgyhogy, talán még némi kilátás is van a teraszról. Amikor odaértünk, már elég sötét volt, úgyhogy a kilátásból nem sokat láttam.

Ma pedig tök jót síeltünk. Felmentünk Wildhausba, ami itt van nem messze tesóméktól. Még ma is rendesen esett a hó... De azért általában nem volt olyan zavaró, de délutánra már kezdett kicsit sok lenni. Nomeg, amikor utoljára felmentünk a 4 üléses lifttel Bertával, a tetjén már eléggé benne voltunk a felhőbe, és nem nagyon láttunk már szinte semmit a pályából, és a szél is fújt, és a hó is esett, ami nem egy kellemes kombináció, amikor a szél az arcodba fújja a havat... Aztán, lemásztunk a hegyről, és elmentünk vettünk nekem egy síkesztyűt, mert ügyesen nem sikerült otthon megtalálnom, csak a nagyon régit, ami lyukas és kicsit kisebb, mint kéne. Úgyhogy, most van egy szupi síkesztyűm.

Este pedig elmentünk pizzázni, merthogy Zolinak (bátyám) ma van a 25. születésnapja. Boldog Születésnapot, Zoli! Öregszik... Már 25 éves... Berta sütött neki tök fincsi palacsinta tortát. Csak az a baj, hogy a pizzával már degeszre ettem magam, úgyhogy nem ettem túl sokat a tortából.

Hétfőn becuccolok a koleszba Kemptenben. Aztán továbbmegyünk Svájcba, és majd csak vasárnap megyek vissza, és akkor már ott is maradok tökegyedül. Na jó, nem tök egyedül, mert addigra már ott lesz például Cili. És valamikor majd persze Matthiassal is találkozom, de ő még lehet, hogy akkor nem lesz ott.

Lassan ideje lenne már tényleg pakolni is, nem csak szedegetni össze a cuccaimat. Bár, határozottan nő a kupac, az igaz, de még be is kell őket varázsolni a táskákba, és még egy csomó mindent nem raktam össze.

Az a furcsa, hogy nem is izgulok annyira. Persze, azért izgulok, de azt hittem, hogy ilyenkor már tűkön fogok ülni, ehhez képest, annyira nem is. Délelőtt például úgy 3 órán keresztül konyharuhákat, és zsebkendőket vasaltam, miközben Szex és New Yorkot néztem. Még van belőle pár rész... Úgy 3 rész, a 6 évadból.

Tegnap amúgy végre tényleg kiléptem a rébuszból. Igaz, futottam érte pár kört, mert kellett még 2 félévre iskolalátogatási igazolás, úgyhogy mehettem be a suliba is. Meg közben beugrottam anyummal a Mammutba ebédelni, meg "plázázni" egyet. Vettem/kaptam egy tök szupi tréninget. Most is az van rajtam.

Tegnap volt egy olyan osztálytalálkozó féle is, mert most 20 éves a Kempelen (a volt gimim), és ezért volt egy kiállítás, és utána "osztálytalálkozók", de mondjuk az osztályunkból nem voltunk túl sokan, csak kb 8-10en, de azért jó volt látni őket, meg a tanárokat. Úgyhogy, alapvetően jó volt bemenni egy kicsit. A suli amúgy nem sokat változott. Azon kívül, hogy lecserélték a jóöreg rozoga nagy barna padjainkat, meg kicserélték az ablakokat (így már nem is izgi, tuti, h nem folyik be az eső, és még a szél sem fúj be...), meg az ajtókat. De a tesi öltözőben például még mindig ugyanolyan büdös van, mint 4 évvel ezelőtt volt. Ott csak az ajtók változtak. Ja, és tök jó volt, bemehettünk utcai cipőben, sőt, mi több, még magassarkúban is a tesiterembe!!!  És még Ács tanárúrral is találkoztunk! Na, ő aztán tényleg egy cseppet sem változott! De még csak nem is öregedett. Ő egyébként tesitanár volt, amíg annyira elege nem lett belőlünk (pontosabban a évfolyam fiújaiból, mert addigra már csak őket tanította), hogy nyugdíjba nem ment. Arról volt amúgy híres, hogy messziről lehetett hallani, ha felhúzta valaki, és hogy egész télen szertornáztunk.

Most amúgy éppen Tűzvonalbant nézek. De mivel úgy másfél részt kihagytam, kicsit összekuszálódtak a szálak, és mivel most is éppen itt írogatok, ezért most sem egészen figyelek a sztorira. De úgyis mindegy, mert neten még mindig nem sikerült megnéznem, úgyhogy egyelőre úgyse nagyon fogom követni az eseményeket, tekintve, hogy nem annyira leszek itthon. Ja, és rájöttem, hogy Beugró is lesz ma, úgyhogy, azt is megnézem!!! Már, ha addig el nem alszom...

Ma hatékony napom volt. Elintéztem végre a biztosítást. Nem kis tétel 5 és fél hónapra utasbiztosítást kötni...

Ezen kívül pedig nyitottam egy devizaszámlát. Ez olyan fura, mert ha az ember devizaszámlát nyit, az már olyan nagyon komolynak, és felnőttesnek tűnik. El is gondolkodtam ezen. Nem tudom, valahogy nem nagyon érzem magam annyira "komolynak, és felnőttnek". Pedig, már elmúltam 22. Már vagy másfél éve csinálhatok bármit, bárhol, és ez olyan ijesztő. Már, nem az, hogy már Amerikában is ihatok, hanem ez az egész felnőttesdi. Nem tudom, valahogy úgy kéne felnőni, hogy közben mégse legyek felnőtt.

Ja, és a másik sokkoló dolog, hogy a "felnőtt világban" sokkal jobban lehúzzák az embert mindenféle kezelési költség, és kártyadíj címszó alatt, mint a "juniorok világában".

Ilyen fontos eszmefuttatások mellett ma még moziztam is egyet Nórival. Meg persze le is fényképeztem őt. Mint mostanában mindenkit, akivel találkozom. A Csajok háborúját néztük. Aztán, tök jól jártam, mert Nóri kocsival jött, és hazahozott. Nem nagyon bántam, hogy nem kellett gyalog hazajönnöm, úgyhogy, Nóri, köszönöm a fuvart!

Valamit mintha akartam volna még írni. De mit is? Jaj, lehet, hogy ez már az öregség jele lenne??? Jó, tudom, fogjam be...

Végre valahára esik a hó! :) Már második napja, és rendületlenül. És meg is marad. És ez tök jó, mert én (nyíltan bevállalom, lehet utálni érte, de ez van) szeretem a havat, nagyon. Mert a tél hó nélkül nem tél. Legalábbis szerintem. Úgyhogy, ha már tél van (ami persze nem baj, mert én a telet is szeretem), akkor már legyen hó, és hideg (mert, ha meleg van, elolvad a hó)!!! Szóval, a tél azért jó, mert télen lehet síelni. Már, ha van hó. Ja, egyébként síelni is szeretek. (Csak sajna nem nagyon tudok. :S)

Ja, és a legjobb, úgy tűnik, hogy mégis mostani árfolyamon kapjuk meg az ösztöndíjat, és nem a nyári, 230ftos árfolyamon. :) És ezért lehet, nyithatok devizaszámlát. Amúgy, holnap megyek biztosítást kötni. Meg lehet, számlát is nyitok egyúttal.

Tegnap jelentkezett a tandem partnerem, Matthias.

Minden erasmusos kap egy ottani diákot, aki segít, amiben tud. Ők a tandem partnerek. Úgyhogy most "heves" emailezésbe kezdtem Matthiassal. Münchenben lakik, úgyhogy már szimpatikus... Írtam már, hogy imádom Münchent? Ez a város a szívem csücske. Ezért is akartam Kemptenbe menni, hogy közel legyek Münchenhez.

Amúgy, a hétvégén elkeztem egy halomba gyűjteni azokat a dolgokat, amik hirtelen eszembe jutottak, hogy el kéne vinni, és már nem valószínű, hogy a héten használni fogom őket. Egyelőre még elég kicsi a halom. Viszont, a lista egyre hosszabb, a kocsi csomagtartója meg egyre kisebbnek tűnik... Kezdenek kétségeim lenni, hogy be fogok e férni az összes cuccommal... Mindenesetre, meg lesz pakolva rendesen azt hiszem, főleg, hogy még sícuccot is viszünk, meg minden.

Pénteken el lettem búcsúztatva a mozisok által. Egész sokan eljöttek, aminek nagyon örültem. Jó volt. Kiderült, hogy a csocsóban és a dartsban sem vagyok épp őstehetség. Na jó, azért annyira nem ment rosszul. A dartsban például azért nem jeleskedtem, mert állandóan lenulláztak a csúnya többiek... Tegnap meg elmentem Annamarival megnézni a Rózsaszín párduc 2-t, merthogy az egyet is együtt néztük, és úgyse mozizunk már többet együtt, legalább fél évig. De arra jutottam, hogy soha többet nem megyek szombaton moziba. Kicsit sokan voltak. Annak persze örültem, hogy nem dolgozom ilyen tömegben... Viszont a héten még legalább 2szer el kéne mennem, mert van még 2 tiszteletjegyem, és azt el kéne használni, hamár megdolgoztam érte.

Cili az a lány (az egyik), akivel együtt megyünk ki. Ma végre találkoztunk élőben is az iwiwen levelezés után. Örülök, hogy megkeresett iwiwen, bár, én is terveztem, hogy felkeresem a többieket, de ő megelőzött.

Egy tea és egy capuccino mellett megvitattuk kételyeinket, és várakozásainkat. Jó volt dumcsizni egy kicsit. Igaz, nem egy koleszban leszünk, de azért közel fogunk lakni egymáshoz.

Ezen kívül, ma beszereztem egy nagyon csini pólót, egy vékony pulcsit (mind a kettő fekete), és egy túrahátizsákot. Elvégre, a fizetés arra való, hogy elköltsük...

Ja, és kaptam programot az első két hétről (az orientációs hetekről). Március 2án kezdődnek a programok. Az első nap lesz mindenféle Einführung, meg welcome party. Aztán délutánonként lesz napi 4 óra németkurzus. Meg lesz egy kirándulás Neuschwansteinbe, meg ilyesmik.

Jó kis hétvége volt ez. Nem sokat voltam itthon, és egy percet sem unatkoztam. Úgy kezdődött, hogy pénteken apummal meglepetésbulit szerveztünk anyumnak a szülinapja alkalmából, ami még kedden volt. És mivel meglepi volt, mindent én sütöttem, főztem pénteken. Csináltam nagyon finom almás-csokis sütit, vargabélest, és fasírtot, meg hozzá majonézes kukoricát, meg franciasalátát. Anyum volt kollégái voltak a meglepetésvendégek. Jól sikerült nagyon.

Aztán szombaton voltunk Esztergomban, aztán elmentünk Tátra Berta (tesóm barátnője) szüleihez ebédelni, majd velük együtt felmentünk Dobogókőre sétálni egy kicsit. Az is jó volt, rég jártam már arra. Esztergomban is, és Dobogókőn is. Ehhez persze tudni kell, hogy anyukám Esztergomban született, úgyhogy sokat jártam arra régen.

Vasárnap pedig délelőtt találkoztam pár gimis osztálytársammal délelőtt. Elmentünk a Vörös Oroszlánba "teázni", bár, csak egyikünk teázott. Jó volt látni őket. Van, akivel érettségi óta (lassan 4 éve...) úgy kétszer talákoztam. Ezután pedig mentünk ebédelni mama húgáékhoz. Én egy kis késéssel ugyan, de azért befutottam még mielőtt teljesen befejezték volna az ebédet. Eredetileg úgy terveztük, hogy Andrissal (unokatesóm) elmegyünk még délután korizni is, de az már kimaradt, mert az idő sem volt épp jó (szakadt az eső), meg aztán már nekem pl kedvem sem nagyon volt már. Jó kis nap volt ez is.

Ma meg elmentem elintézni az európai egészségbiztosítási kártyámat (meg apumét). Aztán hazajöttem, és Szex és New Yorkot néztem nagyjából egész nap. Meg kinyomtattam pár dolgot, amit holnap nagyon el kéne kezdenem tanulni. Meg emaileztem párat. Szóval, nem csináltam szinte semmi értelmeset, miután hazajöttem. Nagyjából ezt tervezem holnapra is. Na jó, nem. Be kéne mennem a suliba beszélni egy tanárral. Meg lehet, hogy este színházba megyek, de ez még nem biztos. Van 2 jegyünk, és még nem egészen tisztáztuk, hogy hármunk közül ki nem megy. Szerdán meg ha minden igaz, mozizni megyek. Aztán csütörtökön talán találkozom pár emberrel. Évfolyamtársakkal, meg lehet, hogy az egyik lánnyal akivel együtt megyünk ki Kemptenbe. Meg be kéne mennem a Margitszigetre a szállodába is, mert Balázs még "lóg" nekem két dr. House dvdvel. Aztán pénteken meg megint bulihegyek. Megyek fodrászhoz is majd. :) Tök jó, csini leszek estére. Először családi ünneplés lesz, délután, este pedig a mozis búcsúbulim lesz.

Már csak 11 napot vagyok itthon. És most kezdek rájönni, hogy még egy csomó minden dolgom van, és kezdek kételkedni, hogy minden bele fog e férni ebbe a 11 napba.

Voltam ma mozizni, és megnéztem a Benjamin Button különös életét. Nagyon jó volt. Jó hosszú ugyan, de nagyon jó. Kicsit szomorú is ugyan. Brad Pitt játszik benne, és nagyon jó. És nagyon jól is néz ki. Tetszett. A sztori lényege annyi, hogy van Benjamin Button, aki megszületik ráncosan, öregen, betegen, alig lát, alig hall. És ahogy nő, folyamatosan fiatalodik. És persze szerelmes lesz mindeközben. Nagyon jó film.

Ma vettem egy fényképezőt. :) Tök jó... Úgy kipróbálnám már. Csak még sajna tölteni kell az aksiját, legalább reggel 8ig (12 órát, és mivel este 8kor raktam fel...). Úgyhogy majd reggelre marad a kirpóbálás. Amúgy, rózsaszín. De szép nagyon. Nem rikítórózsaszín, csak olyan kis szolíd. Amúgy, leginkább azért lett rózsaszín, mert ebből a típusból csak rószaszín volt a boltban. De tényleg szép. Holnap szerintem mindenki utálni fog, akivel találkozom, mert mindenkit és mindent le fogok fényképezni. Mozisok, féljetek, holnap megyek mozizni is!

Éppen ezt a dalt hallgatom: https://www.youtube.com/watch?v=gc-9xVP38LQ

Az indexen olvastam egy cikket, hogy ez fog szerepelni az euroviziós dalfesztiválon, és meghallgattam, és rájöttem, hogy milyen szép ez a szám. A Valami Amerika 2ből van. Tök jó film. Kár, hogy mindig az fog eszembe jutni róla, hogy kivel néztem meg.

Úgy rémlik, mintha akartam volna még valamit írni... No mindegy, majd ha eszembe jut, leírom...

Vagyis, a Kempelen Farkas Gimnázium. Oda jártam suliba. 8 szép hosszú évig. Általában szép. Viszont, tényleg hosszú. Amikor 10 éves volt, még javában odajártam. Talán, hatodikosok voltunk. Valami banzáj akkor is volt, de már nem is emlékszem, hogy mi. Most is lesz valami. Február 19-én lesz egy kiállítás megnyitó (asszem), és utána meg osztálytalálkozók. Aznap lesz a névnapom. Aztán, 20-án meg lesz egy műsor, meg talán egy bál a Kuszában. Ami már nem is Kusza, hanem Klauzál Gábor akármi. Az osztálytalálkozóra még talán elmegyek, de a műsorra másnap már nem valószínű, tekintve, hogy nagyon úgy tűnik, hogy 21én utazom.

Jövő héten meg péntek 13 lesz. És buliiiiiiiiiiiiiiii!!!!!!!!!!!!!!! Tök jó. Már alig várom. Főleg, hogy tök sokan azt mondták, hogy eljönnek.

Ja, és boldog névnapot mindenkinek, aki Balázsnak érzi magát! Aki nem, és ma van a névnapja, persze annak is! Amúgy meg ma van anyukám születésnapja, úgyhogy: Mama, neked meg Boldog Szülinapot!!!

Tegnap kaptam egy serpenyőt, meg egy sajtreszelőt, amit majd kiviszek magammal. Tök jó, már lesz miben sütnöm. :)

Most úgy tűnik, hogy február utolsó hetében már elmegyek, talán 21-én, és először még elmegyünk Zoliékhoz síelni egy kicsi, ha minden igaz, és majd csak utána, talán pénteken (27.) megyek Kemptenbe. Úgyhogy, nem is igaz, hogy még van 27 nap, mert nincs. Itthon már csak nagyjából 19 napig leszek. Kicsit ijesztően hangzik... Egyrészt már nagyon várom, másrészt fura érzés, hogy elmegyek, hiányozni fognak az itthoniak.

Addig pedig még tök sok jó dolog vár rám. Például, jövő vasárnap találkozom néhány gimis volt osztálytársammal, a "klikkünkkel", vagyis, Dorka, Ancsi, Vikik, Xénia, és Móni. Tök jó lesz, mert már elég rég találkoztunk. Aztán, még kilátásban van egy karácsonyiajándékozós összeruccanás is a fősulis csajokkal (Lilla, Viki (egy harmadik) és Erika). Aztán, a tervek szerint péntek, 13án mozis búcsúbulim is lesz. Aztán, 14én meg családi összevont szülinap, névnapozást tervezünk.

A mozi nélkül sokáig bírtam... Vagy egy napig is. Tegnap lementünk a Camponába, és persze felmentem a moziba, a cuccomért, amit szombaton nem akartam hazahozni, gyalog, és persze alig tudtam eljönni... De legalább mostmár megbeszéltük, hogy mikor legyen a buli, amit amúgy Tomi szervez.

Az a vicces, hogy amíg "moziztam", teljesen leszoktam a sorozatokról, mert sose voltam itthon esténként, meg délutánonként se nagyon. De most, hogy abbahagytam, attól tartok, rögtön vissza is fogok szokni rájuk. Főleg, hogy újrakezdték a Tűzvonalbant, amit még mindig nem tudok neten megnézni, pedig elvileg fent van, és ez azért baj, mert mindjárt elmegyek, és addigra már biztos tök izgi lesz a sztori, és ha meg tudnám nézni neten, az tök jó lenne, de eddig még nem sikerült. Nomeg, ma vettem észre, hogy a Szívek szállodáját adják az rtl klubon, és ha minden igaz, a 6. évadot, amit úgysem láttam még. :D Nomeg, holnap elvileg lesz Született feleségek is. Nomeg, Szex és New York minden mennyiségben dvdről...

Tegnap volt az utolsó napom a moziban. Jó volt. Boxban voltam, mint az első nap. És Zoli vett le, mint az első nap. És hiányom lett... Mikor, ha nem az utolsó nap??? No de mindegy, ez van... És szereztem Bolt-os poharat (Bolt egy szuperkutya, ha esetleg valaki nem tudná...). És Ági kiírta nekem a Szex és New Yorkot (mind a 6 évad, + a film, + P.S. I love you, Ház a tónál és Házibuli) dvdre, hogy legyen majd mit nézegetnem kint. :) És Bálint az utolsó két napomon elnézte nekem, hogy piros a körmöm. :) Furcsa belegondolni, hogy nem dolgozom ott többet, és hogy újra jegyet kell majd vennem, ha mozizni akarok.

No, de mindegy, mostmár nincs más hátra, mint előre! 4 hét múlva ilyenkor már nagy valószínűséggel a kolesz szobámban fogok ülni Kemptenben. :D Tök jó. És egyben egyre ijesztőbb is. Mármint, ez olyan jó ijesztő. Vagyis, izgalmas. És addig még mennyi dolgom lesz...

Már csak 34 nap van márciusig. És ebből már csak 5 napig vagyok mozis (ha minden igaz...). Merthogy felmondtam, mint azt már a múltkor is írtam. Azt viszont kihagytam, hogy Annamari szem- és fültanuja volt a felmondásomnak. Már, ha egy telefonbeszélgetésnek van szemtanuja... De mivel látta, hogy telefonáltam, ezért végülis szemtanu.

Fura lesz. Hiányozni fog a mozi. Meg a mozisok. Meg a munka. Meg az egész úgy ahogy van. Jó buli volt.

Jó, ez így nem egészen igaz, hogy az egész hiányozni fog. A rébusz nem fog hiányozni. Sem a mompark. A mammut meg pláne nem.

Máté múltkor azt mondta, hogy nem is írtam semmit a moziról, úgyhogy, most írok a moziról...

Kezdjük azzal például, hogy február 1től felmondtam. Bár, lehet, hogy inkább azzal kéne kezdeni, hogy hogy kezdődött a mozis történetem, és nem azzal, hogy vége.

Szóval, az egész úgy kezdődött, hogy június 10én sikeresen leszigorlatoztam táptanból (hogy hogy, azt még ma sem egészen tudom, de a lényeg, hogy sikerült...), majd anyukám kb június 11-én felvetette, hogy esetleg csinálhatnék valami értelmeset is a nyáron, és mi lenne, ha nem ülnék itthon szeptemberig, és esetleg még fizetnének is ezért. Majd regisztráltam pl a rébusz honlapján a mozis munkára, meg még pár helyre, és a legnagyobb meglepetésemre másnap felhívtak, hogy tényleg akarok e moziban dolgozni, és hétfőn menjek be. Kedden (június 17.) délután már a moziban találtam magam a próbanapomon. És még azon a héten el is kezdtem a mozis pályafutásomat, egy remek péntek esti zárós boxos műszakkal. Aznap éjjel még álmomban is kasszáztam...

Akkor még úgy gondoltam, hogy augusztusra én már régen nem leszek ott. Aztán, többször elhatároztam, hogy most aztán már tényleg felmondok, aztán mindig átalakult a felmondás "ha nem engednek el, felmondok"-ká, és mindig elengedtek... És én még mindig ott vagyok. De mostmár tényleg felmondtam, nincs több halogatás. Furcsa lesz.

No, de majd legközelebb folytatom, most inkább elmgyek aludni...

Tegnap kaptam emailt, hogy vár egy szoba az egyik koleszban:) Már csak perkálni kell...

Úgy tűnik, hogy március elején már tényleg kint leszek. Már csak 43 nap van márciusig. Vagy még??? Oh, jaj, kicsit elkezdtem izgulni... Elvégre alig negyven nap múlva elköltözöm 2 országgal odébb.

Most viszont mennem kell dolgozni (Mompark, 10 óra, floor - nagyon nem vágyom rá...)

Szóval, az van, hogy tegnap levizsgáztam környezetgazdaságtanból, ma meg megtudtam az eredményét (3as lett, ami nem túl jó, de azért örülök, h megvan, és 3as lett). És így erre a félévre nagyjából be is fejeztem a vizsgákat. Mind a kettőt. Meg a 3.at, amiből megbuktam ma (szándékosan), mert fel kell vennem egy tárgyat a következő félévben is, hogy aktív legyen a félévem, hogy el tudjak menni erasmura. Úgyhogy most egy ideig semmi tanulás. Esetleg egy kis német...

Ezen kívül meg mozizom. Mármint, dolgozom. Meg néha tényleg mozizom. Szüleim szerint túl sokat is. Tegnap például megnéztem az Ausztráliát. Nagyon jó volt! Csak kicsit hosszú. De megérte.

Közben január 15. lett. Ma 4 éve volt a szalagavatóm :)

Azt hiszem, ma ennyi telt ki belőlem...

Hát igen, idén még nem is írtam semmit. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy tanulok ezerrel. Legalábbis, nagyon igyekszem úgy csinálni, mintha tanulnék ezerrel. De ha minden igaz, akkor már csak holnapig. Holnap lesz ugyanis az utolsó (és egyben idén a második... tudom, menjek a francba...) vizsgám. Na jó, még lehet, februárban is vizsgázom egyet (hosszú sztori, majd ha levizsgáztam, leírom...). Szóval, most inkább megyek vissza tanulni, csak írtam egy kicsit, hogy Máténak (aki amúgy szintén mozis...) legyen mit olvasgatnia unalmas perceiben, merthogy szorgosan olvasgatja a blogomat. Vagyis, olvasgatná, ha lenne mit...

Éppen Igazából szerelmet nézek, most kivételesen nem dvdn, hanem a tvben. És Karácsony van.

Amúgy kaptam rengeteg ajándékot. Például egy bőröndöt, hogy legyen mivel elutaznom. :) Meg egy szoknyát. Meg pár dvdt (többek között Mamma Mia :D:D:D), meg pár könyvet.

Erasmus ügyben nem sok dolog történt. Aláírtam a szerződést, a kinti koordinátor szerint lesz szobám is, bár még konkrétat nem írt. És márciusban megyek, bár pontosan még nem tudom, hogy mikor. :D:D:D Lehet, lassan elkezdem számolni, hogy hányat kell még addig aludni :).