Ma megvolt az utolsó vorlesungom (angolosok kedvéért: előadás), egy spanyol. De ez nem csak a kempteni utolsó előadásom volt, hanem az életemben is az utolsó. Na jó, ki tudja..., najó, fogalmazzunk úgy, hogy az első diplomám előtti utolsó. Már csak egy gyakorlat, egy szakdoga, és egy államvizsga van hátra a diplomámig (meg persze ez a néhány itteni vizsga...). Talán 2 félévvel ezelőtt, a VSZG 3 nagyjából első előadásán Verebes tanárúr egyszer azt mondta, hogyha már túlvagyunk a módszertani szigorlaton, akkor már az Isten se ment meg minket a diplomától (vagy valami hasonló). Hát, azért én ezt még nem így látom, de tekintve, hogy minden más megvan már, és már csak ez a pár dolog hiányzik, lassan tényleg hihetőnek tűnik, hogy mégis megérem, a diplomámat. Ami azt illeti, ha nem lennék itt Kemptenben most, akkor nagyon valószínű, hogy már kétkézzel kapaszkodnék a diplomámba. Jó, persze, ez nem igaz, még nem lenne a kezemben, de már diplomás lennék, mint jópár évfolyamtársam, akik a "tervek szerint" haladtak, és nem húzták az időt, mint én...
